Házi Egér
A házi egér hallatán mindenkinek más jut az eszébe.
Azoknak, akiknek nem okozott fejfájást a jelenlétük, valószínűleg Jerry, az aranyos kis állatka sejlik fel, aki mindig túljár Tom macska eszén, vagy számukra egyszerűen egy kicsi, cuki állatka, aki szeretne életben maradni és ehhez azt a legkönnyebb utat választotta, hogy az ember lakta települések közelében telepedett meg, és az emberek által kidobott szemetet eszi meg.
Aztán vannak a sikítva menekülő, tőlük undorodó ijedősök, rengeteg filmjelenetben láthatjuk, ahogyan a székre felugrálnak, így próbálva menekülni elölük.
Másoknak a házi egér hallatán a laboratóriumi állat kísérletek képei ugarnak be, mert ezt az emlőst használják leggyakrabban a laboratóriumi kísérletekben, ahol emberi genetikai betegségeket modelleznek.
Megint mások, akik állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkoznak pedig egy takarmánydézsmáló kis szörnyeteget látnak bennük.
Most akkor hasznosak az egerek vagy nem?
Erre a kérdésre nincs objektív válasz, mert:
Ez is olyan, mint sok dolog, hogy attól függ, hogy honnan nézzük. Mert ha a laboratóriumi szerepüket vizsgáljuk meg, rengeteget köszönhetünk a kutatások áldozatainak, a kis rágcsálóknak.
Az igazság az, hogy kifejeztetetten hobbyállatként is tartanak egereket, családtagként gondozzák, mint pl. egy kutyát. Tartják őket azért is mert a hobby állatuk eleségeként kínálják fel…. például a kígyóknak.
A mi küldetésünk, hogy azokról a helyekről eltávolítsuk őket, ahol nemkívánatosak.
Tény, hogy ezeken a telepeken, otthonok környékén, üzemekben veszélyes lehet az ember egészségére nézve, mert az ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben pedig a penész telepszik meg.
Az emberek számára készült és tárolt élelmiszerekkel érintkezve, beszennyezik nyálukkal, ürülékükkel és vizeletükkel is azokat, ami akár agyhártyagyulladást is okozhat.
Ezek a kártevők többféle betegséget terjeszthetnek, az egyik legveszélyesebb a leptospirózis.
Nézzük meg a házi egeret, mi az, amit tudni szeretnénk róla:
Megjelenése, külleme:
A házi egér fej-törzs-hossza 7-10 centiméter, a farok rész valamivel rövidebb a törzsnél, testtömege körülbelül 30 gramm. Szőrzete színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig terjedhet, mely segíti a rejtőzködésben és kiváló védelmet nyújt számára a hideg ellen. Jellegzetes dohos szagot érezhetünk a rejtekhelyük környékén, vizelet és ürülék szag, dohos, egérszag.
A házi egér látása:
A látása nagyon gyenge, a házi egér szeme az éjszakai látáshoz alkalmazkodott, csak a mozgás érzékelésére szolgál, a formákat lát, a színeket nem. Szeme fényérzékelő képessége igen jó, látásélességük azonban gyenge.
A házi egér hallása:
A hallása is fejlett, az egér érzékeli a 100 kHz-es hangokat is (80 kHz-cel többet, mint az ember). Amikor egymással kommunikálnak vagy elveszett kölykeiket keresik, magas hangon cincognak. Igen jó hallásuk miatt az egerek a legkisebb neszre is elosonnak a helyszínről.
Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékeny, azonban az ultrahangos egérriasztó által keltett zajhoz pillanatok alatt hozzászokik.
A házi egér szaglása:
A szaglása már kifinomultabb, ez vezeti őt a táplálékához, illetve más fajtársak nyomára és segíti a tájékozódásban is.
Milyen szuperképeséggel rendelkezik?
Általában elmondható, hogy serény állat, akinek az aktivitását a kíváncsisága is meghatározza. A házi egér gyorsan szalad, kiváló az egyensúlyozó érzéke, mászó- és kúszóképessége is, jól úszik és 30 cm távolságot is képes átugrani.
Életmódja
Az állat laza szerkezetű kolóniákban él. Kelet-Európában, nyáron az egyes populációk mezőkön és réteken tanyáznak, de az ősz beálltával lakóépületekbe és padlásokra húzódnak. A házi egerek szürkületkor és az éjszaka első felében a legaktívabbak, napközben többnyire búvóhelyükön rejtőznek. Kisebb-nagyobb családi közösségekben élnek, a tagok ezen belül a fészek, illetve a csoport szagjeléről ismerik fel egymást.
A betolakodó fajtársakat rendszerint elkergetik. Rendkívül elővigyázatosak, a hagyományos csapdákkal nem könnyű elkapni őket. Ha ősszel a házban egeret fogunk, akkor az gyakran sárganyakú erdeiegér vagy erdei egér, amelyek még tapasztalatlanok az új helyen, és ezért járnak pórul. A házi egér általában nem halmoz fel készleteket.
Tápláléka magvak, gabona és emberi élelmiszerek; eredetileg csak vadon növő füvek magvaival táplálkozott, étrendjét rovarokkal egészítette ki. Még a szappant is képes hasznosítani. A szabad természetben 1,5-3 évig élhet.
Hol bújhat meg az egér?
Az ember lakta területek közvetlen közelében mindenütt megtalálható. A szabadban egyszerű fészket készít, amit kazlakban, szénaboglyában is kialakíthat vagy bozótosokban, gabonatáblákon és dűnék között él.
Zárt terekben zsákok, felhalmozott, nem mozgatott textil között vagy kárpitozott bútorokban stb. telepedhet meg. Az építményekben a falak mentén, lyukakban, szigetelésben vagy régóta felhalmozott anyagokban alakítja ki.
Épületeken belül száraz, meleg, védett odvakat, lyukakat keres és szinte mindenütt talál megfelelő búvóhelyet. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elköltöznek.
Aktív és passzív úton egyaránt bejuthat a telepekre, a raktárakba általában a göngyölegekkel – csomagolóanyaggal, élelmiszerrel- ún. passzív módon kerül be.
Szaporodása
Az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire egész évben van. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a nőstény 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. A házi egér kiirtása ezért is nagyon nehéz.
Az egerek rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak.
Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, az egerek két hónap alatt már ivarérettek.
A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6-13. Az egér a fészkét papírral, ronggyal, vattával vagy növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ. Élettartamuk 2-4 év, de az egerek többsége előbb elhullik.
Hogyan védekezzen az egerek ellen?
Ezek a mi bevált módszereink, erre a linkre kattintva megtalálja részletesen az általunk alkalmazott módszereket, de ha van még kérdése, keressen minket a 06-70/318-9108 számon!
- Irtószermentesen
- Lecsapós csapdával
- Ragasztós csapdával
- Egérirtás élvebefogó csapdával
Az egerek ellen milyen módszerekkel vehetjük fel a harcot?
A fenti linken található, korábbi bejegyzésünkben összegyűjtöttük a védekezési módszereket az egér ellen. Megmutatjuk, hogy milyen a kukorica illatú egér méreg hatása, milyen élve befogó és egyéb rágcsálóirtó eljárások vannak.
Felhasznált forrás: wikipedia.org
A felhasznált képek forrása: www.pexels.com, depositphotos.
