Broditop_rágcsálóirtó_pép_MSDS_2022
Dk-10.2-Rovarirto-Koncentratum_hu_v4
MAXFORCE.QUANTUM.hangyairto.gel
Mythic_10_SC_rovarirtó_koncentrátum_MSDS_20221216
PROTECT.Forte.rovarirto.porozoszer
PROTECT-PRO-paraffinos-ragcsaloirto-blokk
Storm_Secure_rágcsálóirtó_blokk_MDSD_20221216
Kémiai biztonság jogszabályban meghatározott fogalma:
„ A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetővé tételét – célul kitűzi, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.”
A kémiai biztonság célja:
A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények, káros hatásainak megfelelő módon történő:
- azonosítása,
- megelőzése,
- csökkentése,
- elhárítása,
- valamint ismertetése,
melynek szellemében megalkotta az Országgyűlés a 2000. évi XXV. törvényt, mely a „a kémiai biztonságról” szól.
Kémiai biztonsággal kapcsolatos jogszabályok
- Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EKés a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
- a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
- a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól
szóló 44/2000. (XII.27.) egészségügyi miniszteri rendelet.
- az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000.(XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet
A veszélyes anyagokkal, készítményekkel tevékenységet végzők feladatai
A kémiai biztonsági jogszabályokban foglalt alapelv: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve a munkavégző a felelős. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel foglalkozás szerűen végzetttevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó Biztonsági Adatlap birtokában kezdhető meg. A magyar nyelvű Biztonsági Adatlap elkészítése a hazai gyártó ill.az anyagot/készítményt Magyarországon forgalomba hozó kötelessége.
A tevékenységet végző a Biztonsági Adatlapot díjmentesen
- a gyártótól, vagy
- az anyagot/készítményt Magyarországon forgalomba hozótól, illetőleg
- attól a forgalmazótól kapja meg, akitől a terméket megvásárolja.
A Biztonsági Adatlap veszélyes anyag/veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére,kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire, a környezet védelmére vonatkozó információkat. A biztonsági adatlap formai és tartalmi követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 7.
- paragrafusa értelmében a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról,
- az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint
- a 793/93/EGK tanácsi rendelet,
- az 1488/94/EK bizottsági rendelet,
- a 76/769/EGK tanácsi irányelv,
- a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a
- 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezésénél szóló, 2006. december 18-i
- 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban REACH) IV. címe és
- a melléklete tartalmazza.
A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységek megkezdése elött a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít. A kockázatbecslés elkészítéséért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve a munkavégző a felelős.
A REACH Információs Szolgálat