Csótány

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a csótány élettani sajátosságait, és a Magyarországon előforduló csótányfaj közül, a három leggyakoribbat. Megnézzük hogyan ismerhetők fel, mi különbözteti meg őket, hol élnek és ismertetjük az ártalmakat, amiket okozhatnak. Majd, a megelőzésük lehetőségeit és az irtásuk lehetséges módjait foglaljuk össze.

A csótány általánosságban:

  • Testhossza fajtól függően 1–6 centiméter.
  • Legerősebb és legstabilabb testrésze a tor.
  • A legpuhább és csupán gyenge izmokkal ellátott testrésze a potroh, ebben van a legtöbb belső szerve.
  • Feje jól fejlett, pajzzsal védett.
  • Szájszerve rágó típusú.
  • A fejéből két hosszú, sok ízből álló csáp nyúlik ki.
  • Nagy összetett szemével jól lát.
  • A lábfején elhelyezkedő tapadólebenyek remek lehetőséget biztosítanak neki arra, hogy akár a függőleges üvegfalon is képes legyen gond nélkül felmászni.
  • A két szárnypár a tor mentén egymás fölött helyezkedik el: a felső pár erős, és csak védő szerepe van.
  • Bűzmirigye is van.
  • Lárvái hasonlítanak a felnőtt rovarokra, de még nincsenek szárnyaik.

Melegigényes, a 25-30C hőmérsékletű helyeket kedveli, a fényt kerüli, rejtett életmódot folytat. Aktivitási ideje alatt, reggel és este állandóan táplálék után kutat.

A csótányok mindenevők, a növényi és állati eredetű táplálékot is elfogyasztják, de ha ezek nincsenek, megelégszenek egyéb anyagokkal, pl. textíliával, papírral stb. Ha nem tudják megrágni a kemény táplálékot, akkor azt a hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak, viszont folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak.

Éppen ezért lakásunkban többnyire a vizes helyiségekben, pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben, vízcsap mellett látjuk meg őket, jellemzően este amikor felkapcsoljuk a villanyt, és a rejtekhelyükön megzavarjuk a kolóniát. Jelenlétükre elhullott tetemük, illetve egy egy példány véletlenszerű napközbeni felbukkanása alapján következtethetünk. A sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakaszában fellelhetők.

A csótányok terjedése:

A panel lakóházakban a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. strangokon keresztül aktívan terjednek. Terjedésük másik lehetősége, hogy petéikkel fertőzött – leggyakrabban élelmiszerekkel, illetve azok csomagolóanyagával – hurcoljuk be az otthonunkba.

Ártalmuk

Talán elsősorban undorkeltésük miatt szeretnénk tőlük azonnal megszabadulni, pedig jó, ha tudjuk, hogy ártalmuk részben a fertőző betegségek terjesztésében is megnyilvánulhat, részben pedig az otthonunkban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő.

Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő, pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében.

A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható.

Az emberre veszélyes a csótány?

A csótány elsősorban fertőző betegséget terjeszthet, de a közvetlen érintkezés allergiás reakciót is kiválthatnak az emberben. Közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül.

“Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve kültakarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik.

A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről.

Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki.

A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

Egyéb ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak ki.”

Bár allergiás reakciók is előfordulhatnak, mégis inkább a jelenlétük az ami a nyugalmunkat megzavarja, illetve, hogy az élelmiszereinket szennyezik, megrágcsálják.

Ahol egy csótány van, ott több is van?

Sajnos ez így van! Jó rejtőzködők, amiben lapos testük is a segítségükre van. Elképzelhető, hogy nem vesszük őket észre, vagy csak egyet látunk, mert az emberi jelenlétre és a fényre, a résekbe és a repedésekbe húzódnak. Alig lehet őket észre venni, de soha nincsenek egyedül.

Nézzük meg, melyek a Magyarországon előforduló fajok:

A német csótány

A 1-1,5 cm nagyságú, a színe a világos sárgásbarna és a sötétbarna között változhat, a potrohán két fekete hosszirányú csík található, a hímek színe jellemzően világosabb a nőstényekénél. Muszkabogárnak is nevezik. Jó alkalmazkodó képességű és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj.

 

Német csótány

A kép forrása: Wikipédia

  • Élettartama átlagosan körülbelül 100 nap.
  • A 25-30 C hőmérsékletű helyeket kedveli.
  • A helyiségek magasabb pontjain is megtelepedhet.
  • Ezek a rovarok a mennyezeten is tudnak járni.
  • Nagymértékű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.

Elterjedése

Ezek a rovarok Észak-Afrikából származnak. Jelentős előfordulási helyük még Dél-Európa és az Alpok térsége.

Előfordulása

Megtalálható vendéglátó egységekben, kórházakban és (gyakran központi fűtésű) családi házakban is.

A kedvenc tartózkodási helyeik közé a konyha és olyan helyiségek tartoznak melyekben ételt/élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel. De szívesen lakják a mosodákat is, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt szeretnek.

Modern bevásárlóközpontok is az előfordulási helyeik közé tartozik. Ez főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt van. De különböző állattartó épületben is előfordulnak, gyakran találkozhatunk velük ólakban és istállókban is.

A szabadban csak nehézkesen él meg. Ezek közé főleg a szerves anyagot is tároló szeméttelepeken, ahol a szerves anyagok rothadása során hő keletkezik, általában a csótányok számára fontos, hogy a hőmérséklet ne menjen 20 °C alá. Ezeket a rovarokat még gyakran ajtószárfák mögötti résekben takarólécek/deszkák, laza burkolatok alatt és falfugákban, repedésekben találjuk meg rejtőzködve.

 

A konyhai csótány

A 2-2,7 cm nagyságú, feketésbarna színű, konyhai svábnak is nevezik. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb.

Konyhai csótány

A kép forrása: Wikipédia

  • A 20-29 C hőmérsékletű helyeket szereti
  • Többnyire a padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a csatornában, lefolyókban is megtalálja.
  • A szénhidrátdús táplálékot jobban kedveli.

 

 

Elterjedése

A behurcolások következtében ma már világszerte elterjedt a faj. Egyes vélekedések alapján eredetileg a dél-orosz területekről, más források szerint viszont Közép-Afrikából származik.

Megjelenése

  • A színezetük a vöröses sötétbarnától a feketéig terjed.
  • A hímek szárnya nagyjából a potroh 2/3 részééig ér,
  • a nőstények szárnyatlanok, mindkét ivar röpképtelen.
  • Csápja akár a testhosszal megegyező hosszúságú is lehet.
  • Minden végtagja erős futóláb.

A nimfák kikelésükkor hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, de minden esetben szárnyatlanok, valamint kisebbek a felnőtteknél.

Előfordulása

Erősen urbanizálódott, szinte már csak a városokban, az ember közelségében van jelen.

Az amerikai csótány

A 3,5-4 cm nagyságú, vöröses-barna színű rovar, akinek a neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt.

Amerikai csótány

A kép forrása: Wikipédia

  • Fejlődési ideje 150-450 nap.
  • Élettartama 1 év.
  • Igen melegigényes, a 28 C hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli.
  • Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja.
  • A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

 

Az amerikai csótány az egész világon előfordul. Neve ellenére az eredeti hazája Afrika, hajósok által utazott és terjedt el a 15. században. A városokban, főleg középületekben gyakori, ahol az intenzív védekezési eljárások ellenére is sikeresen szaporodnak.

Megjelenése

  • Korong alakú előháttal rendelkezik, ami a fej nagy részét is fedi, erősen tüskés lába van, hosszú csápjai és nagy szárnyai is, így jól tud repülni.
  • Habár, nem repül szívesen, inkább futással helyezi magát biztonságba.
  • A nőstény szárnyai a híménél valamivel kisebbek.

Előfordulásuk

A táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt számukra, így különösen kedvező nekik az élelmiszeripari és kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai.

A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve a szemétvödör kihelyezése miatt a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hőközpont is van.

Csótányírtás megoldások:

  1. A csótányirtó csalétek (BAYGON, DETIA, GOLIATH, NEXA LOTTE, PROTECT-B, VAPE TECNO) tartalmú műanyag dobozokat csótányok búvóhelyeinek közelébe, illetve vonulási, közlekedési útjaira helyezzük ki. Óvjuk a nedvességtől, ezért takarításkor vegyük fel, majd tegyük vissza. Több hétig hatásos.
  2. A porozószer (BAYGON, DETIA, DOMOTOX EXTRA, NEO-PERMIN BIOTOLL, PIRETRIN EXTRA, PROTECT-B, VAPE) vékony rétegben, célzottan a rovarok búvóhelyeire és vonulási útjaira szórható ki. Mivel a por nem esztétikus ezért igen hamar feltakarítják.
  3. A (vonzó hatású anyagot és ragasztót tartalmazó) csótánycsapda (BIOSTOP, BLATSTOP KAPO, NEXA LOTTE) a kismérvű csótányfertőzöttség megszüntetésére alkalmas.
  4. Az aeroszolok (AROXOL, BAYGON, CHEMOTOX EXTRA, CHEMOTOX PUFF, DETMOL-FLEX, JOHNSON RAID, KAMPEC, PIF-PAF-B, PROTECT-B, RAID, UNICRON EXTRA, VAPE TECNO) fémpalackra szerelt szórófejen keresztül hajtógázzal juttathatók a kezelendő felületre. A permetben és az aeroszol palackban levő irtószert célzottan a kezelendő felülettől 10-30 cm távolságban tartva a csótányok búvó-, közlekedő- és tartózkodási helyeire kell kipermetezni. A lakások vizesblokkjaiban a rések, repedések, falszögletek kezelése mellett a berendezési tárgyak (pl. mosdó, WC-kagyló és -tartály, gáztűzhely, hűtőszekrény stb.) mögötti és alatti területek, a konyha-, illetve élelmiszertároló szekrények hátoldala és belső felülete, a szemétgyűjtőhelyek, a csővezetékek, esetleg az ajtó- és ablaktokok kezelése szükséges. Hatástartósságuk: 2-4 hét.

 

Mit tehetünk a csótány ellen? A linkre kattintva elolvashatja egy korábbi bejegyzésünket, ahol a témát részletesen körüljártuk.

Csótányirtás témakörben ide kattintva elolvashatja, hogyan irtjuk mi a csótányokat.

Források: Wikipédia a szabad enciklopédia és az Országos Epidemiológiai Központ – A csótányok – című cikke