Megmutatjuk, mire jön a patkány, azaz mik azok a kedvező feltételek, amik számukra megfelelőek a szaporodáshoz és fészekrakáshoz. Mindezt azért tesszük, hogy ezeket elkerülve, vagy elvégezve sikeres legyen a távoltartásuk és az irtásuk is.
Irtani pedig kell őket, mert a patkányoknak a gazdasági kártétele jelentős, és állategészségügyi, továbbá humán-egészségügyi szempontból is állandó veszélyforrások, ezért ismertetjük a kártételüket. Írunk arról is mik azok az okok, ahol sokan elbuknak az irtásuk során.
Miért nem sikeres a patkányok irtása?
Az ellenük vívott „csaták” elvesztésének alapvetően okai:
- nem tájékozódtunk kellően a rágcsálók életmódjáról,
- rosszul alkalmazzuk az irtószereket (mennyiségi, minőségi, felhasználási technológia tekintetében),
- a környezetünk, ami lehet egy rossz (tanya)szomszéd, aki a tudtán kívül a patkányok „oldalán áll”.
A sikertelen védekezés hátterében ezek állhatnak:
- a rendszertelenség,
- nem megfelelő irtási módszer kiválasztása,
- a fertőzöttség mértékének helytelen megállapítása,
- rossz vagy rosszul kihelyezett csalétek,
- a mentesítés ellenőrzésének hiánya,
- a mentesítés lezárásának helytelen megítélése.
Melyek az általános -hibás- kivitelezési megoldások?
A legtöbben azt teszik, hogy patkány vagy patkány-nyomok (ürülék, rágcsálási nyomok, lábnyomok, lyukak, járatok stb.) észlelése után mérgeket helyeznek ki, és ezt sajnos onnan lehet tudni, hogy egyre több a mérgezett kutya.
Vannak gazdaságok, melyekben az egész „patkány-ügyet” a kutyára bízzák (terrierekre és azok keverékeire), de ezzel csupán ritkíthatjuk a szaporulatot, ami részeredmény, nem a teljes siker.
Sokan próbálkoznak a lyukak, járatok gázosításával, de így is a rágcsálók töredéke pusztul el.
Akkor mi a sikeres irtás titka?
Hatékonyan védekezni valami ellen csak úgy lehet, ha ismerjük annak lényegét, ezért ismerjük meg a patkányok életmódját, viselkedését, károkozásuk lehetséges módozatait, mértékét. (A linkre kattintva korábbi bejegyzésünkből részletesen tájékozódhat!)
Több fajuk közül leggyakrabban a házi patkánnyal és a vándorpatkánnyal találkozhatunk.
Mi a patkányok kártétele? - Mire jön a patkány?
A patkánymentesítés az általános járványvédelem szerves része!
Patkány kártétel: betegségek – járványok
Elsősorban az, hogy betegségeket terjeszthetnek, sőt járványokat indíthatnak el, és tarthatnak fenn.
Egy megdöbbentő adat: egyetlen halom patkányürülék mintegy 200.000 Salmonella- baktériumot tartalmazhat, s egy patkány évente kb. 16.000-szer ürít.
Gazdasági károkat okozó fertőző állatbetegségek terjesztésében játszhatnak szerepet, jelenlétükkel, életmódjukkal akadályozzák a fertőző góc felszámolását vagy az állományok mentesítését.
Olyan ismert betegségek mellett, mint a száj – és körömfájás, sertéspestis, Aujeszky-féle betegség, leptospirózis, szalmonellafertőzés (Salmonellosis) vagy a fonálférgesség (Trichinellosis) nevű fertőző betegség terjedéséért is ezek a rágcsálók felelnek. Ez utóbbi hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal és magas lázzal induló, ritkán súlyosabb következményekkel, máj- és veseelégtelenséggel járó, szerencsére antibiotikummal gyógyítható fertőzés.
Tájékoztatásában a Nébih leszögezte, hogy a jelenlegi ismereteik szerint nincs bizonyíték arra, hogy a háziállatok, illetve a vadállatok – köztük a rágcsálófélék – megfertőződhetnek a 2019-es koronavírussal, mint ahogy arra sem, hogy az állatok a fertőzés további forrásaivá válhatnak az ember számára.
Ilyen szempontból különösen veszélyes a járványgóc körüli 300 – 400 méteres terület, de a vándorpatkányok territóriumának átmérője akár 1000 métert is elérhet.
A probléma abból fakad, hogy szőrükre, talpukra tapadt kórokozókat tovább viszik -terjesztik. A takarmányt, az etetőket, az állattartó helyeket ürülékükkel, vizeletükkel, egyéb váladékaikkal szennyezik.
Ezért az állattartó telepek közötti járványterjesztésben értelemszerűen a vándorpatkányoké a nagyobb szerep, mivel ők a vadetetőket is felkeresik, nemegyszer betegségeket terjesztenek vadak és háziállatok között.
Patkány kártétel: rongálás – anyagi károkozás
Súlyos kártétel az is, hogy ezek a kártevők rongálják az épületeket, azokban lyukakat, járatokat fúrnak, megrágják a faszerkezeteket, a vezetékeket, a szigetelést, a berendezési tárgyakat.
Az igaz, hogy közlekedésükkor kerülik a nyitott tereket és a falak, etetők, vezetékek, zsákok mellett (mögött) mozognak, ezzel mégis zavarják állataink nyugalmát, ezáltal csökkenthetik a termékelőállítást.
Hogyan védekezzünk a patkányok ellen?
A megelőzés és a szervezettség, tervezés:
- Környezetünk rendezettségének a fenntartásával, (ami magában foglalja az állattartó épületeket, istállókat, ólakat, kiszolgáló helyiségeket, takarmánytárolókat és az azok megfelelő higiéniáját).
- A szomszédos, egymással összefüggő területeken nem elszigetelten (pl. egy-egy háznál vagy tanyán), hanem egyidejűleg egyszerre kell végrehajtani a patkányirtást.
- Itt említhető meg a járványvédelem közismert mondása: a kórokozók elleni háborúra békeidőben kell felkészülni! Ez érvényes a patkányok elleni védekezésre is! A „felderítésnek” egész évben folyamatosnak kell lennie (búvóhelyek, járatok, csatornák, farakások, etetők aljának, padozat hézagainak, stb. ellenőrzése)!
- A patkány elleni védekezést a patkányok felbukkanásának első jelei után azonnal meg kell kezdeni. Az irtás a mentesítési terv szerint történjen.
Milyen akkor a szakszerű patkánymentesítés?
- A régebbi nagyüzemi, szakosított állattartó telepi gyakorlathoz hasonlóan mentesítési tervet kell készítenünk, természetesen figyelembe véve a helyi adottságokat.
- Reálisan kell felmérni a fertőzöttség mértékét!
- Döntenünk kell arról, milyen csalétket és csapdázási technikát alkalmazzunk!
A mérgezett csalétekkel szembeni követelmények:
A kumarin-tartalmú készítmények újabb generációjának tagjai a patkány számára olyan ízhatásúak, hogy elég azokat megkóstolniuk, szinte abba sem tudják hagyni az evést. Akár egy nap alatt felveszik a „halálos dózist”, majd ezután 3-8 nappal fájdalommentesen, többnyire a fészkükben pusztulnak el, így nem riasztják el társaikat a méregtől.
A korábbi készítményeknél biztonságosabbak, más állatfajokra nézve kevéssé veszélyesek egyrészt az alacsony hatóanyagtartalom, másrészt amiatt, hogy a nem célállatok számára keserűanyagot tartalmaznak, a másodlagos mérgezések lehetősége pedig kizárt, mert a hatóanyag a patkány testében gyorsan átalakul.
Gyakorlati patkányirtó tanácsok:
1#Tipp:
Amennyiben udvarunkban még nincs fertőzöttség, de a környéken már felfedeztük, jelezzük az ott lakóknak, ezzel egyidejűleg készüljünk fel a védekezésre, „birtokhatárunkon” helyezzünk ki mérgezett csalétket olyan etetőládákban, melyekhez illetéktelen személyek és háziállatok nem férhetnek hozzá és az időjárás sem tud kárt tenni bennük.
Egy ezer négyzetméteres területre minimálisan 6 db ládát tegyünk, etetőhelyenként 200 gr csalétekkel (ha az „hagyományos”, gabona-alapú csalétek). Ha mi készítjük az etetőládát, akkor ügyeljünk arra, hogy annak két nyílása legyen, mert a patkány csak akkor fogyaszt a csalétekből, ha látja a menekülés esélyét is. Különböző formációjú csalétkekből természetesen más-más mennyiségeket helyezünk ki etetőkként, ezt a használati utasítás mindig tartalmazza.
2#Tipp:
3-5 nap múlva ellenőrizzük az etetőhelyeket, ha a csalétek elfogyott, azt az eredeti mennyiség duplájával pótoljuk! Ha a csalétekből nem fogyott, váltsunk csalétket (pl. a gabona-alapút cseréljük le pépre, korongra stb.). Ahol így sem fogy, akkor az etetőhelyet számoljuk fel, ahol viszont jól fogy, ott szaporítsuk.
3#Tipp:
Jó módszer, ha az állattartó épületek, kamrák, takarmánytárolók, melléképületek padozatának készítésekor a föld feltöltésére mintegy 100 mm vastag üvegcserepekkel kevert kavicsréteget terítünk, csak ezután húzzuk rá a tulajdonképpeni padozatot, ez jól véd a patkányok ellen.
A felhasznált forrás: Agrárágazat
A képek megvásárolt istock fotók.
